Látnivalók Szőregen

Szeged-Szőreg gazdag műemlékekben, a Rózsaünnepek alkalmával azonban ezek közül nem mindegyik megtekintése szerepel a programban. Amennyiben van rá lehetősége, mindenkinek ajánljuk az alábbi emlékhelyek, épületek felkeresését!

1. Árpád-kori templomrom

13. századi, először 1333-ban említett plébániatemplom romjai. Ettől keletre állt a 11. században Szent Fülöp tiszteletére emelt, először 1192-ben említett, a kunok 1280-as lázadásakor elpusztult monostor.

 

2. Alexandriai Szent Katalin Római Katolikus Templom

A megjelenésében egyszerű, sima falú templom előnyös elhelyezkedése miatt mégis megkapó hatású. A bádoggal födött toronysisak négyszögletes gúla alakú. A torony alatt nyílik az egyetlen bejárat; fölötte az építkezés befejezésének évszáma található. Az egyhajós templom boltozatát erőteljes oszlopok tartják, s egyben ritmusosan tagolják a falsíkokat. Az enyhe ívvel záródó, fekvő téglalap alakú ablakok magasan, a falsíkok felső harmadában nyílnak. A belül is puritánul egyszerű templomnak szinte egyetlen díszei a színes üvegablakok.

 

3. Szent Katalin szobra

Szőreg védőszentjének, Alexandriai Szent Katalinnak fából faragott szobrát egy helyi vállalkozó, Sipos István hozta a kárpátaljai Beregszászról. Sipos István Beregszászon megbízta Zsabeg Miklós fafaragó művészt, aki elkészítette a vértanú szobrát. A fején koronával ábrázolt szent egyik kezében olajágat, másikban kereket tart – utalván halálának körülményeire: Katalint hitéért kerékbe törték. A talapzaton Szőreg címere is látható

 

4. Kálmány Lajos emléktáblája

Szőregen, ahol Kálmány Lajos 1882. augusztus 10-től 1885. október 15-ig káplánkodott, Szarvas Béla plébános, püspöki tanácsos, c. kanonok szorgalmazása nyomán 1982. június 12-én avatták föl domborművű emléktábláját a plébánia (Szerb u. 16.) falán, az egykori kápláni szoba ablaka mellett.

 

5. Kisboldogasszony Pravoszláv Szerb Templom

A löszháton mesterségesen fölmagasított templomdombot 1,5-2,5 méter magas téglafal övezi. A domb két oldaláról nyílik vasrácsos kapun át följárat. A latin kereszt alaprajzú templom hossza 26 méter, szélessége 9 m (a szinte csak jelzésszerű kereszthajónál 9,60 m), a párkány magassága 8 m, a tetőgerinc 13 m, a torony 29 m magas. A kelet-nyugati tájolású épület főbejárata a nyugatra néző torony alatt nyílik. A kőkeretes, szépen díszített ajtó fölött vakolatból mintázott timpanont találunk. A hangsúlyos koronázó-párkány fölött attikaszerű mellvédfal nyúlik föl a torony alsó harmadáig. A főhomlokzatot és tornyot is erőteljes lizénák keretezik, melyeket a vakolatba mélyített vízszintes osztásokkal tagoltak. A torony félköríves ablakait hangsúlyos – az 1992-i festéssel szépen kiemelt – keretezés díszíti. Rendkívül mozgalmas a barokk toronysisak, melyet 1992-ben ismét vörösrézzel borítottak.

 

6. Vasúti őrház és vasúttörténeti emlékhely

Szőreg 1857 őszén kapcsolódott be az Osztrák Államvasút-társaság vonalába. Akkoriban három fontos vasútvonal találkozott itt. A szépen felújított váltókezelő őrhely és egykori raktára árulkodik arról, hogy milyen fontos szerepet töltött be a szőregi emberek életében a vasútállomás.
(Szőreg állomás II. sz. váltókezelői őrhely)

 

7. Hősök tere – emlékmű

A szőregi csata századik évfordulóján, 1949. augusztus 5-én avatták föl a Hősök terén (akkori Szent István téren) a ma is álló hősi emlékművet.
A hősi emlékművön márványtáblák állítanak emléket
• a szőregi csatában vérző lengyel légiónak és vezéreinek,
• a szőregi ütközet 100. évfordulójának,
• a szőregi ütközetben részt vett magyar honvédeknek, a lengyel legionáriusoknak és a di Monti Sándor báró ezredes alatt a magyar szabadságharcért harcolt olasz légiónak,
• az I. Világháború szőregi hősi halottainak,
• a II. Világháború szőregi hősi halottainak,
• Szőreg egyetlen ismert 56-os mártírjának, Földesi Tibornak

 

8. Az I. világháború hősi halottjainak emlékműve a temetőben

A szőregi temetőben található I. Világháborús emlékművet Szolcsányi Gyula 1940-ben készítette, mely emléket állít hősi halottainknak. ”A Hazáért. 1914-1918. A világháborúban elesett szőregi hősi halottak emlékére. Vérükkel nem segíthettek, most imádságaikkal segítenek.”

9. Emlékkereszt a Kamaratöltés lábánál

A szőregi csata (1849. augusztus 5.) magyar, lengyel és olasz hősi hallottainak keresztjét állították föl 1999. augusztus 1-én. Radics Pál szőregi plébános már 1849-ben kereszttel kívánt méltó emléket állíttatni a tömegsírban nyugvó elesetteknek. Óhaja csak 150 évvel később valósult meg a Kamara töltés lábánál. A fenyőből készült 4 méter magas kereszt egy méteres talapzaton áll. Szarvas Béla volt szőregi plébános szentelte föl. A keresztrész két és fél méter széles. Vaspántokkal van összeillesztve.2000-ben a kereszt terméskő talapzatot kapott, és föliratot helyeztek el oldalára, majd környezetét parkírozták.

 

10. Teknősbékás fiú szobor

Az iskola előtt újból felállításra került a Teknősbékás fiú szobor.
Kampfl József 250 cm-es mészkő szobra 1976-ban elkészült, majd Berlinben kiállították. A visszaszállításakor azonban darabokra tört. A művész újrafaragta művét. Egy évtizedes hányattatás után 1988-ban került mostani helyére.

 

11. Emese kút

Anonymus krónikája szerint Ugek (Ügyek) vezér Emese (Emes) nevű feleségének, amikor gyermeket várt “álmában isteni látomás jelent meg turulmadár képében, és mintegy reá szállva, teherbe ejtette őt”. Emesének álmában úgy tűnt, hogy méhéből forrás fakad, s ágyékából dicső királyok származnak.”
A monda adja a kút témáját, és az a gondolat, hogy “egy folyó mutatta meg” az utat, amelyik a magyarokat elvezette a hazába – szinte megkívánja azt, hogy ne csak szobor álljon, hanem kút legyen az alapja, amelyből, mint “forrásból” inni lehessen. Honfoglaláskorra jellemző motívum hangsúlyozza a kort, amelyet megidézni kíván az ivókút.
A készülő kerékpárút, és az ezen elhelyezendő ivó kutak – Emese – Árpád – Álmos – szép példája lesz annak, hogy összeköti az itt élő három falu népét.

 

12. Rohonyi domb

Így hívják Szőreg egyik jeles helyét, azt, amelyen az Árpádkori templomfal áll. Ez a középkori falu magja, a rakoncátlan vizektől, a 19. századig alatta folyó Marostól is védelmező löszdomb, a honfoglalástól a tatárjárásig működő bazilita monostor és templomocska, valamint szintén a 19. század elejéig, 1836-ig használatos temető helye. Híres bronzkori régészeti lelőhely, a Maros kultúra Szőregi csoportjának nevezetes lelőhelye. Reizner János ásott itt 1903-ban Tömörkény Istvánnal. Reizner halála miatt a beszámolót A szőregi templomromok címmel Tömörkény írta meg az Archeológiai Értesítőben (1904).

 

13. Monti park

1849. augusztus 5-én az olasz légió élén katonáival hősiesen védte a magyar sereget Szőregnél a császári csapatok ellen.
„Büszkén távozom, tudva, hogy olasz vér öntözte Magyarország földjét a szabadság ügyéért.”Az egykori homokbánya területén szabadidőpark létesült, amely a szőregi gyerekek kedvenc helye volt. Évekig otthont biztosított a Rózsaünnep és a Szőregi Csata helyszínének. Most ez a közösségi tér is átalakult. Modern, színvonalas rendezvényközponttá vált. Névadója Alessandro Monti, az olasz légió parancsnoka, aki 1849-ben harcolt a magyar csapatok oldalán.

 

14. SZTEJKI Kossuth Lajos Általános Iskola

A régi kántor iskola helyén 1981-ben épült fel az új iskola. Több évtized alatt sok változáson ment keresztül. Nemcsak a neve változott, hanem a külseje is megújult, megszépült. Az itt tanuló diákok nyugodt és színvonalas környezetben sajátíthatják el a tudást. Az iskola és környéke a szőregi rendezvények színvonalas helyszínét biztosítja, tanulói közreműködésükkel színesítik a programokat.

 

15. Tömörkény István Művelődési Ház

A művelődési ház épületét egy testvérpár, Sebestyén Tibor és Imre építész irodájának tervei alapján valósították meg.
A Magyar és a Boldogasszony utca sarkán már álló új házat a 2005. áprilisban lebontott, régi és már rendkívül rossz állapotban lévő művelődési ház helyén húzták fel. Az új épület földszintjén előcsarnok, könyvtár, egy kisterem és egy kétszázötven férőhelyes színházterem, valamint vizesblokk kapott helyet. Az ugyancsak itt található nagytermet pedig úgy tervezték, hogy a belső kert felé nyitható legyen, így később akár szabadtéri előadásokra is alkalmassá tehető.

 

16. Somogyi Könyvtár Szőregi Fiókkönyvtára

A Szőregi fiókkönyvtár 1983 óta újra a Tömörkény István Művelődési Házban működik.
Gyűjtőköre szép és szakirodalom, köteteinek száma 9000.
2005-ben az új épületben 136 négyzetméteren rendezkedhetett be a könyvtár.